tevékenységét segíti, amely közvetlenül, vagy közvetve olyan közfeladathoz kapcsolódik, amelyről törvény felhatalmazása alapján valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A szövetség tevékenységével hozzá kíván járulni a társadalom és az egyének közös szükségleteinek kielégítéséhez.

A főbb közfeladatokhoz kapcsolódó tevékenységek és azok  jogszabályi alapjai:

- egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás és az egészségi állapot figyelemmel kísérése (1997. évi LXXXIII. tv. 11. § (1) bek. a) pontja, 1997. évi CLIV tv. 152. § (1) bek. a) pontja, 88. § (2) bek. ba) pontja),

- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (1993. évi III. tv. 2. § a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata),

- kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, művészeti, közművelődési tevékenység, tudományos tevékenység (A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 1. §-a értelmében a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása a kulturális alap célja, a 9/2006.(V.9.) NKÖM rendelet alapján az alapból támogathatók a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok, a kulturális ágazat területére vonatkozó alkotások létrehozása, az 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bek. alapján a települési önkormányzat feladata a közösségi tér biztosítása, a közművelődés, a tudományos és a művészeti tevékenység elősegítése ),

- természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem (1996. évi LIII. törvény 56. §, 61. §-ai az állami és önkormányzati feladatokat határozza meg a természetvédelem területen, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvény, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény az állami és önkormányzati feladatokat határozza meg),

- gyermek és ifjúságvédelem, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, sport, közrend és közbiztonság (az 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bek. alapján a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a gyermek és ifjúságvédelemről való gondoskodás, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, , a sport támogatása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól).

 

A szövetség működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készült éves beszámolójába, valamint a működésével kapcsolatosan keletkezett valamennyi iratba bárki betekinthet és arról (azokról) saját költségére másolatot készíthet.

 

Az érintett a betekintésre vonatkozó szándékát - az iratok pontos megjelölésével – írásban köteles jelezni a szövetségnek. A szövetség a jelzést követő 15 napon belül, a székhelyén, a szövetség elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag jelenlétében biztosítja az iratokba történő betekintést.

 

A szövetség közgyűlésének, valamint elnökségi ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.”

 

-   6   -

 

12./                 Az alapszabály  VII. Fejezet 22. pontjának első bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: (www.gycszsz.hu.hu,)

 

13./        Az alapszabály VII. Fejezet 22. pont második bekezdésének „A közgyűlés ülései nyilvánosak.” szövegrésze, valamint a harmadik bekezdésének „Az elnökség zárt ülés mellett is dönthet, ha megítélése szerint erre személyiségi jogok, személyi adatok védelme érdekében van szükség.” hatály veszti.

 

14./                 Az alapszabály VII. Fejezet 23. pontja hatályát veszti, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A közgyűlés a szövetséget érintő bármely kérdésben dönthet, de kizárólagos hatáskörébe tartozik:

                        - az alapszabály elfogadása és módosítása,

- az elnökség elnökének, két alelnökének, titkárának és öt tagjának 5 évre történő megválasztása, illetve visszahívása,

- az ellenőrző bizottság elnökének és két tagjának 5 évre történő megválasztása illetve visszahívása,

- a szövetség költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása, a költségvetés elfogadása,

- döntés az elnökségség előző évi munkatervének teljesítéséről, valamint a tárgyévi munka-tervének megtárgyalása és elfogadása,

- a szövetség ellenőrző bizottsága beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,

- a szövetség más egyesülettel történő egyesülésének kimondása,

- a szövetség feloszlásának kimondása,

- döntés mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal,

- elfogadja a beszámoló közhasznúsági mellékletét, amelynek tartalmát a 350/2011.(XII.30.) Kormány rendelet határozza meg,

-  az elnökségi tagok és ellenőrző bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása, illetve elfogadása,

- az éves tagdíj meghatározása,

- döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

 

A közgyűlés jogosult kitüntetést alapítani és adományozni, valamint az ellenőrző bizottságtól és az elnökség bármely tagjától a szövetséget érintő ügyekben tájékoztatást kérni.

 

A közgyűlés - erre irányuló elnökségi kezdeményezés esetén – a szövetség „tiszteletbeli elnöke”, vagy „tiszteletbeli elnökségi tagja” kitüntető címre határozatlan időtartamra olyan személyt választhat meg, aki személyében megfelel az alapszabályban, valamint jogszabályokban meghatározott tisztséget kizáró vagy összeférhetetlenségi szabályoknak.  A tiszteletbeli elnök és elnökségi tag a szövetséget e tisztségéből eredően nem képviselheti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés határozatát, időpontját, és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A közgyűlés döntéseit az

 

-   7   -

 

érintettekkel, amennyiben azok a közgyűlés döntésénél nem voltak jelen, az elnökség köteles írásban közölni.”

 

15./         Az alapszabály VIII. Fejezet Az elnökség címszó alatti 25./ - 26./ pontjainak rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Az elnökség a szövetség vezető, végrehajtó és ügyintéző szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról az alapszabályban meghatározott célkitűzések szellemében. Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

 

Az elnökség 9 (kilenc) fős testület, amely elnökből, 2 (két) alelnökből, titkárból és 5 (öt) tagból áll.

 

Az elnökség feladata:

- gondoskodik a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, a belső szabályzatok és a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

- előkészíti a közgyűlést,

- két közgyűlés közötti időben irányítja a szövetség működését,

- a szövetség szervezeti és működési szabályzatának, valamint pénzkezelési szabályzatnak jóváhagyása és módosítása,

- dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a közgyűlés határozata nem utalt más szerv hatáskörébe,

- kapcsolatot tart más civil szervezetekkel és szövetségekkel,

- évenként elkészíti a szövetség költségvetését és az éves beszámolót, azok mellékleteit,

- dönt tagfelvételi, törlési és kizárási ügyekben.

 

                Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer kell megtartani. Az elnökség ülését annak  elnöke hívja össze.

                Az elnökség összehívása elektronikus írásbeli meghívóval történik, vagy ha nem rendelkezik az elnökségi tag elektronikus elérhetőséggel, postai levéllel, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét és napirendjeit és az előterjesztő megnevezését,esetlegesen a meghívott szakértők nevét, valamint mellékletként az írásos előterjesztéseket.

                A meghívót legalább 10 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni.

                A elnökség ülésére meg kell hívni annak tagjait, mindazokat, akiket az elnökség       legalább két tagja szükségesnek tart, hogy vélemény-nyilvánításukkal elősegítsék a döntéshozatalt, az ellenőrző bizottság elnökét.

                Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a megválasztott  tagjai közül legalább 5 (öt) fő megjelent.

 

                Az elnökség határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

                Az elnökségi ülésről vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokkal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat és véleményeket, valamint a meghozott határozatokat, sorszámozással ellátottan. A jegyzőkönyv alapján a szövetség elnöke a határozatokról nyilvántartást vezet és az abban érintetteket a határozatról értesíti.

          Az elnökség ülései nyilvánosak.”

 

16./         Az alapszabály IX. Fejezet Az elnök címszó alatti 27./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

-   8   -

 

„Az elnök

 

Az elnök a szövetség képviseltére önállóan jogosult, akit akadályoztatása esetén az alelnökök, vagy az általa megbízott két vezetőségi tag együttesen jogosultak helyettesíteni.

Az elnök főbb feladatai:

-  az elnök felelős a szövetség törvényes és alapszabályszerű működéséért,

- kapcsolatot tart az elnökség tagjaival, a szövetség civil szervezet tagjaival, azok képviselőivel és gondoskodik a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról összhangban legyenek,

-  képviseli a szövetséget  hatóságok és más szervek és személyek előtt,

-  összehívja és vezeti a közgyűlési és az elnökségi üléseket,

- előkészíti és előterjeszti a közgyűlés napirendi pontjait, az elnökség éves munkájáról szóló beszámolót ismerteti a közgyűléssel,

- intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy a szövetség más szerve hatáskörébe,

- önálló utalványozási jogkört gyakorol, amelyet az elnökség bármely két tagjára átruházhat,

- irányítja a szövetségi ügyviteli munkáját, valamint a szövetség gazdálkodási és pénzügyi feladatainak, kapcsolatot tart a megbízott könyvelővel.”

 

17./         Az alapszabály X. Fejezet Az alelnökök címszó alatti 28./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 

„Az alelnökök

Az elnökség két alelnöki tisztséget betölti tagjai az elnök akadályoztatása esetén ellátják mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabályok, az alapszabály, más belső szabályzatok az elnök feladataként, hatásköreként határoznak meg.

Az alelnökök kötelesek tevékenységükről az elnökségnek, az elnöknek beszámolni.”

 

18./         Az alapszabály XI. Fejezet A titkár címszó alatti 29./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„ A titkár

-          szervezi, vezeti és ellenőrzi a szövetség gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelői tevékenységét,

-          betartja és betartatja a pénzügyi szabályzat előírásait,

-          felelős a szövetség vagyonának, gondos, takarékos és hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért és gyarapításáért és az egyéb szervek által nyújtott anyagi támogatás célnak megfelelő felhasználásáért,

-          a szövetség javára történő támogatásokról, befizetésekről, adományokról, nyilvántartást vezet, ezek felhasználásáról a  törvényi rendelkezések szerint jár el és elkészíti a bizonylatolást,

-          a gazdálkodásról, vagyon-, illetve pénzkezelésről a közgyűlésnek készítendő elnökségi jelentés előmunkálatait elvégzi, amennyiben az elnökség jelentésével nem ért egyet, a közgyűlésen előterjesztheti különvéleményét,

-          ellátja az elnökség által  hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

-          gondoskodik a pénzkezelési szabályzatot betartásáról és betartatásáról,

Oldal: Alapszabály folytatása
GYULAI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE - © 2008 - 2024 - gycszsz.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat